Wörösmarty Mihály
|
||||||
|
||||||
Szózat
|
Appeals
|
|||||
Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar, Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. |
Oh, Magyar, keep immovably
your native country's trust, for it has borne you, and at death will consecrate your dust! |
|||||
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze; Itt élned, halnod kell. |
No other spot in all the world
can touch your heart as home - let fortune bless or fortune curse, from hence you shall not roam! |
|||||
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. |
This is the country that your sires
have shed their blood to claim; throughout a thousand years not one but adds a sacred name. |
|||||
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. |
'Twas here brave Árpád's mighty sword
ordained your land to be, and here the arms of Hunyad* broke the chains of slavery. |
|||||
Szabadság! Itten hordozák
Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszú harc alatt. |
Here Freedom's blood-stained flag has waved
above the Magyar head; and here in age-long struggles fell our best and noblest, dead. |
|||||
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. |
In spite of long calamity
and centuries of strife, our strength, though weakened, is not spent; our country still has life. |
|||||
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált: Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált! |
To you, O nations of the world,
we call with passioned breath: "Should not a thousand years of pain bring liberty - or death?" |
|||||
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiában onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. |
It cannot be that all in vain
so many hearts have bled, that haggard from heroic breasts so many souls have fled! |
|||||
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. |
It cannot be that mind and strength
and consecrated will are wasted in a hopeless cause beneath a curse of ill! |
|||||
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. |
There yet shall come, if come there must,
that better, fairer day for which a myriad thousand lips in fervent yearning pray. |
|||||
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. |
Or there shall come, if come there must,
a death of fortitude; and round about our graves shall stand a nation washed in blood. |
|||||
S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körül, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. |
Around the graves where we shall die
a weeping world will come, and millions will in pity gaze upon the martyrs' tomb. |
|||||
Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. |
Then, Magyar, keep unshakeably
your native country's trust, for it has borne you and at death will consecrate your dust! |
|||||
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. |
No other spot in all the world
can touch your heart as home; let fortune bless or fortune curse, from hence you shall not roam! |
|||||
1836
|
||||||
A "SZÓZAT" elérése a Youtube-on...
|
||||||
A "SZÓZAT" hanganyagát az alábbi linkre kattintva hallgathatja meg...
|
||||||