Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a gyermekvédelmi pénzbeli ellátások között szabályozza a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot.
A kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:
· a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
· az augusztus, illetve november hónapban biztosított természetbeni támogatásnak (Erzsébet-utalvány),
· a külön jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezményeknek (pl. tankönyvtámogatás) az igénybevételére.
A kedvezmény célja, hogy az anyagi okok miatt rászoruló gyermeket segítse abban, hogy a gyermeki jogokkal összhangban a családja képes legyen a gyermek otthon történő ellátására.
A kedvezményt olyan gyermek kaphatja, akinek gondozó családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130% (37.050 Ft). Bizonyos esetekben (egyedülálló szülő, vagy tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, vagy nagykorúvá vált, önálló keresettel nem rendelkező, 20 évesnél fiatalabb, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató 23 évesnél fiatalabb, vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató 25 évesnél fiatalabb gyermek esetén) 140%-
át (39.900 Ft), és a törvényben meghatározottnál magasabb mértékű vagyona nincs. A jogosultság alkalmanként, egy év időtartamra kerül megállapításra.
2013. április 1-jétől a korábban önálló ellátásként funkcionáló kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összevonásra került a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel, annak egy – speciális jogosulti kör számára nyújtható – elemévé vált, „pénzbeli ellátás” elnevezéssel. A pénzbeli ellátásra azok a családbafogadó gyámok jogosultak, akik a gyermek tartására is kötelesek, és nyugdíjban, megváltozott munkaképességűek ellátásában vagy olyan ellátásban részesülnek, mely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. A pénzbeli ellátás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a (2014-ben: 6.270 Ft). A pénzbeli ellátásra jogosultak részére tárgyév augusztus és november hónapban pótlék kerül folyósításra, melynek összege alkalmanként és gyermekenként 8400 Ft.
A kedvezményre való jogosultság elemei:
· Erzsébet-utalvány: A kedvezményre jogosult gyermek részére tárgyév augusztus és november hónapjaiban természetbeni támogatásként ún. „gyermekvédelmi” Erzsébet-utalvány kerül biztosításra, melynek értéke 5.800 Ft/fő/alkalom. Az utalvány élelmiszer, ruházat, tanszer vásárlására is felhasználható.
· Gyermekétkeztetés normatív kedvezménye: A 2013. január elsejével életbe lépő szabályozás1 pontosan meghatározza, hogy a különböző típusú fenntartók milyen módon kötelesek biztosítani a nevelési-oktatási intézménybe járó gyermek számára az étkeztetést:
o a nem állami fenntartó (civil és egyházi) az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben,
o a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben,
o a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és a két további étkezést.
Ezen túlmenően a gyermekvédelmi törvény lehetővé teszi, hogy iskolai étkeztetésben, azaz napi háromszori étkeztetésben részesüljön az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. A gyermekvédelmi törvény értelmében ingyenes étkeztetésre jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő
1 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény {a továbbiakban: Gyvt.} 151. §
(2)-(2a) bekezdése.aa) bölcsődés,
ab) óvodás,
ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,
ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó
intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek.
kedvezményes 50%-os étkeztetésre jogosult
b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló,
c) három- vagy többgyermekes családok,
d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló kérelemnyomtatványon a szülő, törvényes képviselő nyilatkozhat arról, hogy amennyiben a gyermek számára a jogosultság megállapításra kerül, abban az esetben a jegyző a határozatot küldje meg a gyermek étkeztetését biztosító intézmény részére, ha ezt a szülő, törvényes képviselő a kérelemnyomtatványon feltüntette. A gyermekétkeztetés intézmény térítési díjának alapja az élelmezés
nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A személyi térítési díjat az intézményvezető a napi összeg általános forgalmi adóval növelt
összegének, és az igénybe vett étkezések számának, valamint a normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. Ha a normatív kedvezményre való jogosultságot a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben való részesülés alapozza meg, akkor az arról szóló hatósági döntést, vagy annak másolatát kell bemutatni az intézménynek, az étkeztetést biztosítónak. Amennyiben pedig a kedvezmény jogalapját a tartós betegség, vagy fogyatékosság képezi, akkor e feltétel fennállását a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozattal, illetve a tartós betegség esetén szakorvosi igazolással, fogyatékosság esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével (vagy ezek másolatával) kell igazolni a térítési díj fizetésére kötelezett személynek. A jogszabály tehát opcionálisan ad lehetőséget a szülő számára, hogy vagy a szakértői szakvéleménnyel, vagy a szakorvosi igazolással, vagy a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozatával igazolja a jogosultság feltételét, attól függően, hogy mi áll rendelkezésére.
A három és többgyermekes családok gyermekeinek gyermekétkeztetés esetén járó normatív kedvezmény igénybevételéhez elégséges a szülő nyilatkozata, arról, hogy hány gyermeket nevel a háztartásában, ennek további igazolása szükségtelen.
Tankönyvtámogatás.
A tankönyvtámogatásra való jogosultságot a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. 4.§-a szabályozza.
Tankönyvtámogatásban részesül:
· a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek
· a tartósan beteg gyermek,
· a három vagy többgyermekes családban élő gyermek,
· a nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult gyermek is részesülhet.
Az Iskoláztatási támogatás szüneteltetése A 2010/2011-es tanévtől a családi pótléknak az iskoláskorú gyermekekre tekintettel nyújtott eleme, az iskoláztatási támogatás a gyermek rendszeres iskolába járásának feltételével folyósítható. Az iskola igazgatója köteles a gyámhatóságot értesíteni, ha a gyermek adott tanévben a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében 10 órát igazolatlanul mulaszt. Az iskola jelzése alapján a gyámhatóság levélben hívja fel az iskoláztatási támogatásra jogosult személy figyelmét a mulasztás jogkövetkezményeire. Amennyiben a gyermek a figyelmeztetés ellenére továbbra is rendszeresen mulaszt, az iskola igazgatója 50 óra igazolatlan mulasztása esetén ismét jelzést küld a gyámhatóságnak, amely a Magyar Államkincstárnál kezdeményezi iskoláztatási támogatás szüneteltetését. A 16 év alatti tanulóknál az iskoláztatási támogatás szüneteltetése mellett a gyámhatóság a gyermeket védelembe is veszi, a hiányzások okainak feltérképezése, az azok megszüntetésében való segítségnyújtás, és így a rendszeres iskolába járás elősegítése érdekében. A szüneteltetés azt jelenti, hogy annak időtartamára a család elesik az iskoláztatási támogatás összegétől, az ezen időtartamra járó összeget visszamenőlegesen akkor sem kapja meg, ha a tanuló ismét rendszeresen jár iskolába. A gyámhatóság az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szükségességét három tanítási hónapot magában foglaló
időszakonként köteles felülvizsgálni. Ezen túl a felülvizsgálatot a tanítási év lezárását (június 15-e) követő 15 napon belül is le kell folytatni, kivéve, ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdő időpontja vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egy hónap nem telt el. Ha a felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerül, hogy a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul nem mulasztott, a gyámhatóság kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetését. Ellenkező esetben megállapítja, hogy a szüneteltetés megszüntetésének feltételei nem állnak fenn. Meg kell szüntetni a szüneteltetést abban az esetben is, ha a gyermek a gyermekvédelmi szakellátórendszer által ideiglenes hatályú elhelyezésbe került vagy nevelésbe vették.
